úJJ HONLAPOM VAN NÉZZÉTEK MEG :) http://ezo26.webnode.hu/

Nem lehet összekötni a pontokat a jövőt fürkészve, az összefüggések csak utólag visszanézve látszanak.

Varázslók

 Sokakban felmerül a kérdés: egy varázslónak mennyi időbe telik elsajátítania tudományát. Nos, a varázslókat, amennyiben emberek, úgy legkésőbb nyolc éves korukban kezdik el oktatni a neves magiszterek. Elf, félelf, netán törpe esetén ennek nem igazán vannak korhatárai, de gondoljunk csak arra, hogy egy ezer éves elf mi okból adná varázslóságra a fejét?

  A varázslók képzése, Doranban és Pyarronban egyaránt ugyanúgy történik: A tanítványok a mágia alapjait, a kyr pszi-t sajátítják el a tanulás első hat éve alatt. Közben következnek az egyes Iskolák: mindegyik két évet emészt fel, a magas mágia nyolc alapformájának (Elemi Mágia, Természetes Anyagok Mágiája, Asztrálmágia, Mentálmágia, Jelmágia, Időmágia, Térmágia, és Nekromancia) ennek elteltével jut birtokába az ekkor már teljes értékű varázsló. Ezalatt a tizenhat kemény év alatt még a varázsló a Képzettségeit tanulja meg. Mindezek után, miután az Egyéb Mágikus módszereket is megtanulta, ekkor válik teljes értékű Beavatottá. Még egy évet a varázslóiskolában kell töltenie: ki kell válogatnia az újabb növendékeket, a könyvtárat kell rendszereznie, vagy éppen az egyik magiszter személyes titkáraként kell működnie. Ez bizony összesen tizennyolc év! Így a kalandozó varázsló legalább huszonöt évesként kezdi a játékot. A továbbiakban, szintjei növekedésével újabb rangokra tehet szert, a következő táblázat szerint (természetesen ehhez a tanács előtt bizonyítaniuk kell rátermettségüket, tehát nem kizárt a sokadik szintű gyakornokok jelenléte sem!):

Rang Min. szint
Novícius 1.
Adeptus 2.
Gyakornok 3.
Prefektus 4.
Praeceptor 5.
Tudós kósza 5.
Arkhón 6.
Főarkhón 7.
Magister Minor 8.
Magister 9.
Magister Major 12.
Arkmagister 15.



  De hogyan is történik egy-egy csoport varázsló oktatása? Nos, a csoport mindig nyolccal osztható létszámúként indul (bár már a tizenhatos is ritka!), és nyolc részre osztják. Egy-egy mágiaforma mestere foglalkozik azután vele két évig, majd megy egy másik mesterhez. Közben a többi tanítvány mást és mást tanul. Ezzel egyrészt gyorsabb az oktatás, másrészt viszont megakadályozzák a tanítványok közötti rivalizálást, hiszen mindegyikük mást és mást tud. A tizenhatodik év végére pedig lesznek olyan érettek, hogy belássák tudásuk egyenlő voltát. Az esetleg kiesett diákokat kíméletlenül eltávolítják a Belsőiskola falai közül, társai pedig később nem igazán keresik társaságát. Az együtt végzettek viszont legtöbbször tűzön-vízen át segítik egymást.

  A varázslók gőgösek és fennhéjázók, azonban másképpen, mint ahogy a bárdok, vagy egyes harcosok teszik. Ők a csendes szellemi fölény hirdetői, a tudományok elsőbbségét hangsúlyozó példaképek. Ritka a szónokló varázsló. Sokan emiatt unalmasnak, pojácának tartják a Művészetet gyakorlókat, és sok esetben igazuk is van, de elhamarkodottan ítél, aki minden varázslót egy kalap alá sorol. Egy biztos: Szerény varázsló nincs! Ez egy olyan íratlan igazság, amivel nem lehet - és nem is lenne értelme - dacolni. Inkább úgy lehet elképzelni: „Én magasabb tudást és célt szolgálok, és sem kedvem sem időm nincs, hogy nektek megmagyarázzam, hiszen úgysem érthetnétek meg”


A VARÁZSLÓK ÉS A MÁGIA


  A varázsló a mágiáját úgy tekinti, mint asztalos a szerszámait, vagy a kardművész a kardját. Elválaszthatatlanok, mégsem kell minden esetben használnia. Bármilyen furcsa, az igazi varázsló nagyon ritkán varázsol. Nézzünk egy egyszerű példát! A varázsló egy szakadékhoz ér, és nem tud átjutni. Mi lesz az első dolga? Sokak úgy gondolják, egyszerűen átrepül, ám mégsem. Inkább keres egy magaslatot, ahonnan belátja, van-e híd a közelben. Amennyiben igen, elsétál odáig, ha nem lát a közelben hidat, úgy természetesen marad a telekinézis, de nem ez az első, ami az eszébe jut. Nem megy karddal a légynek. Az igazi varázslók szinte sohasem varázsolnak. Furcsa, ugye? A JK-k sokszor elkövetik a hibát, hogy minden csip-csup feladatra elsütik szellemi energiáikat. Ez jó szerepjátékkal, és némi megfontoltsággal kiküszübölhető.


A VARÁZSLÓK ÉS A FEGYVEREK


  Elsőre úgy gondolnánk: a varázslók nem használnak fegyvereket. Ez azonban ebben a formában nem igaz: csupán túl alantasnak érzi sokuk egy darab vas súlyát az övükön. Bár egy fegyver használatát elsajátítják alapfokon, nagyon sok van közülük, aki életében elő sem veszi! Ismeretes például a kalandos életű Hadrian Nialis mester esete, mikor minden varázserejét elhasználva utolsó ellenfelére, egy félholt goblinra emelte tőrét - azaz csak emelte volna, mivel tíz éve hordott fegyverének csupán a markolatát lóbálhatta. Végül valahogyan csak megmenekült, de ez már nem fontos. Aki kíváncsi, meghallgathatja bármely bárd előadásában, a történet elég közismert, pláne, mert a magiszter végül csúfos véget ért. Bár a történet hitelessége erősen megkérdőjelezhető, mégis kitűnően példázza a varázslók viszonyát a fegyverekhez. Ez alól kivételt csupán a mágikus fegyverek jelentenek. Nem kétkezes rúnapallosokra kell mindjárt gondolni, sokkal inkább fagyot lehelő gyűrűkre, gyilkos tűzmarású tőrökre. Összegezve: egy varázsló csupán tőrrel harcolhat, és azzal sem szívesen. Közönséges tőr, nem hárítótőr, és nem sarlókés. Sötét varázslók gyakran mérgezik pengéjüket alkimistatudásuk „gyöngyszemeivel”. Ezen kívül egy varázsló soha nem tanul Ökölharcot!

  Távolsági fegyverek tekintetében már sokkal megosztottabb a varázslók összessége. Általánosan elfogadott fegyver náluk a parittya, mert nem igényel különösebb szakértelmet, és mégis lehet vele távolról ártani. Ezen kívül csak a nyílpuska a megengedett, ezek közül is csak a kisebb, kézi - netán kahrei - fajták. Kivételek itt is vannak - gondoljunk csak a kráni varázslók hírhedt apró dobótőreire, a Mortanisokra! (Értékei: TÉ: 15, VÉ: 0, KÉ: 10, Tám/kör: 2, Sebzés: k3), vagy a tűzíjakra (erre a célra rövid íjakat szoktak használni, mást egy varázsló nemigen húz fel).

  Vértek tekintetében minden varázsló ugyanazt vallja. Példátlan eset, hogy egy varázsló akármit magára öltsön. Emiatt nem is tanulhatnak Nehézvért viseletet, és a páncélok MGT-je náluk kétszeresen számít. Ezen kívül páncélban van 10%, és minden alap MGT után +20% esélyük, hogy egy-egy varázslatuk csődöt mond. Ilyen esetben nem történik semmi, de a rászánt Mp-k elvesznek. Ennek megkerülésére két módszer adódik: az egyik a védőköpenyek használata, ez általánosan elfogadott. A másik a különlegeses megmunkált, pihekönnyű vértezetek, amik maximum három ynevi fontot nyomhatnak (3 kg), és természetesen MGT-jüknek nem szabad lennie. Ilyen páncél nem sok létezik Yneven, általában mindegyik elf, vagy törpe munka. Az említett vértekben nem sújtja a varázslót a rontás %.


A VARÁZSLÓK ÉS A PÉNZ


  A varázslók fél lábbal élnek csupán az Anyagi Világban, ennek ellenére a pénzt igenis szeretik, és igen ritka a szegény varázsló, ha létezik egyáltalán. Mind az Északi Szövetség, mind Pyarron jelentős összegeket áldoz a varázslóiskolák fenntartására, ám befektetésük nem marad nyereség nélkül. Varázslók nélkül egyik birodalom sem maradt volna fenn, ebben bizonyosak lehetünk. Bár a csatákban közvetlenül ritkán avatkoznak be, és akkor sem látványosan, nagyon nagy szerepük van. Emiatt tehát csengő aranyak jutnak a talárt viselőknek. Minden varázsló szereti a finom, kényelmes dolgokat, még a sötétek is, és ezeket szinte csak pénzen lehet megszerezni, így nem vetik meg a szépen csillogó érmék hadát. Megdolgozni azonban mind megdolgoznak érte. Egy varázsló haszonszerzés céljából SOHA nem teremt drágaságot! Ha valamelyikük mégis ezt tenné, - amire az ismert és ismeretlen történelem során nem akadt még példa - úgy lelke annyira elkorcsosult lenne, hogy elvesztené mágikus hatalmát, és egy kapzsi őrültté válna, majd ezzel be is záródott az ördögi kör. Minden KM-nek nyugodt szívvel ajánljuk az ilyen JK-k nagyon szigorú büntetését, ill. NJK-vá alacsonyítását! Aki másképp gondolja, nos hát, a varázsló kasztot talán mégsem neki találták ki.


A VARÁZSLÓK ÉS A VALLÁS


  A varázslók legtöbbje hitetlen - az a felsőbb intellektus, hideg logika, ami jellemzi gondolkodásmódjukat, nem egyeztethető össze bizonyos istenek által elvárt vakbuzgó elfogultsággal (a felsőbb intellektus azonban nem a kiemelkedést, a gyenge kihullását jelenti, sőt! Súlyos hiba lenne eme gondolatok és Ranagol sötét tanai között párhuzamot vonni. Még a kráni varázslók közt is rengeteg olyan van, aki csak névleg szolgálja a Kosfejes Urat). A pyarroni istenek közül csupán Adron híve akad elenyésző számmal. Dartoniták már jó néhányan akadnak (Itt van mindjárt a sokat emlegetett Alyr Arkhon). Arel-hitű varázsló nem nagyon van, a két gondolkodásmód teljesen összeegyeztethetetlen, kivétel persze akad. Dreina hitét már többen vallják, de csupán felületesen elmerülve a tanokban. Gilron, Krad, Kyel - ezen istenek állnak legközelebb az alkotó elméhez. Noir, Uwel, Antoh, Alborne, Della, Ellana - párját ritkítja az ilyen hitű varázsló. Kránban és Gorvikban van ugyan Ranagol-hitű varázslóiskola, de mint fentebb említettük, még e növendékek sem fanatikusok. Bár a varázslók a kyr hagyományok örökösei, nem sok kyr hitű varázsló járja Ynev földjét. A dzsad varázslók mind a tudás dzsad istenének, Galradzsának ajánlják éltüket. A szerfelett ritka elf varázslók általában kalahoráik valamelyikét tisztelik - Magon L’levart, vagy Finna Liest legtöbbször (Az Elfendeliek Sinea Boralissét). Törpe varázslók a törpe panteon bármely istenét tisztelhetik, bár Bul Ruurig áll legközelebb a szívükhöz. Domvik-hitű varázsló értelemszerűen nincs, mint ahogy dwoon sem, aki Ranilt tekintené feljebbvalójának.




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 45
Tegnapi: 31
Heti: 124
Havi: 1 007
Össz.: 114 550

Látogatottság növelés
Oldal: Varázslók
úJJ HONLAPOM VAN NÉZZÉTEK MEG :) http://ezo26.webnode.hu/ - © 2008 - 2024 - nemeth-ezo.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »